Béresék még 2002-ben vásároltak 45 hektár földet, a tokaji borvidék középpontjában, Erdőbényén. A pincészet kialakítása csak ezután kezdődött, a tervezésre pályázatot írtak ki. A munkálatok végül az ausztráliai születésű magyar építész, Antony Gall tervei alapján kezdődtek meg. Az építész pár napra leköltözött a birtokra, hogy megértse, hogyan is működik a borászat. Béresék nem szerettek volna high-tech épületet, ezért a tervezés elsődleges szempontja az volt, hogy illeszkedjen Hegyaljához. Helyi alapanyagokat használtak, a falakat fehér bodrogkeresztúri és sárgás tónusú mádi mészkő burkolja. A 3000 négyzetméteres pincészet mértani és lélektani közepe egy óriási diófa. A többszáz éves fát semmiképpen nem akarták kivágni, inkább körbeépítették, így a XXI. századi pincészetben az öreg diófa szimbolizálja a múltat. Az építkezésnél az is fontos szempont volt, hogy a vendégek bepillanthassanak a borkészítés folyamatába, ezért a szőlő beérkezésétől a palackozásig minden egy helyen zajlik. A pincészetben bortrezort is kialakítottak – egyelőre ötezer palackkal –, hogy 20-30 év múlva jusson majd egy-egy különleges évjárat árverésekre vagy jótékonysági célokra. Az épület 2007-ben építőipari nívódíjat kapott.